Posts of: Renata

Segítség, vegán lett az unokám!

A minap egy ilyen internetes kép került elénk: „Minden vegán mögött áll egy csalódott nagyi.”

Igaz, ami igaz, a világban számos olyan változás és trend üti fel a fejét, amelyet az idősebb korosztály csodálkozva figyel, és nem tudja, mit kezdjen vele. A vegetáriánus és vegán mozgalom robbanásszerűen terjed, nem csak Magyarországon, hanem tőlünk nyugatabbra és keletebbre is, különösen a fiatalok körében. Bizony, érthető, hogy egy nagymama számára, aki egész addigi életében gyűjtögette a jobbnál jobb recepteket, amelyeket majd akkor készít el a családnak, amikor nyugdíjas lesz, csalódás, amikor unokája előáll azzal, hogy mostantól nem eszik húst. Sőt, tejterméket, tojást, zselatint és mézet sem.

A nagymamák egyik fő szeretetnyelve (amivel törődésüket, érzéseiket kifejezik a család iránt), általában a sütés-főzés. Lehet-e, kell-e 65 év felett új főzési technikákat elsajátítani? Egyáltalán nyitott-e az ember még új alapanyagok megismerésére? Születhet-e elfogadás és megértés egy tinédzser vagy huszonéves fiatal és hatvan év feletti nagyszülei között?

A válasz az, hogy mindez lehetséges!

De nézzük először is, miért „bolondulnak meg” ezek a mai fiatalok?

A helyzet az, hogy a mai tizen-huszonéves korosztály abba a világba született bele, ahol már elköteleződni egy társadalmi tudatosságot növelő téma iránt mindennapos. Már nem néhány radikális ember lép fel a társadalmi szokások ellen, hanem nagyon sok fiatal tanulmányai vagy kezdő munkája mellett önkéntes, aktivista feladatokat vállal civil szervezetekben, vagy legalább a mindennapi szokásai megváltoztatásával demonstrálja elveit, véleményét.
Mindenkit más érint meg. Van, aki a hajléktalanok lakhatási jogáért, van, aki a környezetvédelemért tesz szabadidejében, mások pedig az állatok jogaiért lépnek fel. Ők a vegánok. A legalapvetőbb, amit tenni tudnak, hogy mindennapi szokásaikat megváltoztatva nem támogatnak olyan szokásokat, amelyeket az előttük járó generációk még meg sem kérdőjeleztek. Sokszor vállalva ezzel a családon belüli meg nem értettséget, feszültséget. Pedig lehet ezt békességben is kezelni.

Nyugi nagyi!

Mit tehet egy nagyszülő? A szeretet és a család egysége nagyon fontos. A generációk közti különbségek miatt a kommunikáció amúgy is elég nehézkesen megy a legtöbb családban, ezért érdemes nem elutasítással, hanem kíváncsisággal, megértéssel fogadni a kisunoka új életmódját. A tiltás, veszekedés többnyire csak ellenkezést és végül titkolózást, bezárkózást okoz ebben a korosztályban.

Aggódik az egészségért?

Ez természetes. Minden szülő és nagyszülő aggódik, ha szerettei számára ismeretlen területre lépnek. Ami a veganizmust illeti, a tudomány ma már azt mondja, hogy a változatos növényi alapú étrend minden korosztály számára egészséges. Sőt, a krónikus betegségek megelőzésében is fontos szerepe van. Aggódni tehát nem kell, tájékozódni és kipróbálni újdonságokat viszont érdemes.
Ki tudja, talán még az Ön élete is színesedik általa.

Mi lesz a nagy családi lakomákkal?

Azt hiszem, ez a legkényesebb terület. Egyrészt azért, mert sokan el sem tudják képzelni, mi kerülhet ezentúl vasárnapi ebédként az asztalra, ha a társaságban valaki nem eszik se húst, se tojást, se tejterméket, de még mézet sem. Másrészt azok az órácskák jelentik a beszélgetési lehetőségeket, amikor a család körülüli az asztalt. Ilyenkor kell óvatosnak lenni, úgy beszélgetni, úgy figyelni, úgy kérdezni, úgy válaszolni, hogy a vége ne veszekedés és asztaltól felpattanva elrohanás legyen, hanem egy mindenki számára kellemesen eltöltött idő.

És hogy mit lehet főzni?

Egy vegán fiatal férfi mesélte, hogy amikor életmódot váltott, az első két hétben mindenféle újdonságokat vásárolt, megismerkedett a tofu, a szejtán, a gabonakolbász és hasonlók elkészítésével. Amikor nagymamája vegán ebédre hívta magához, aggódott, hogy a nagyinak most valami tőle távol állót kell készítenie, és ez milyen megterhelő lesz majd számára. Aztán megérkezve látta, hogy ugyanaz a terülj-terülj asztalkám várta, ami addig is. Ilyen ételek sorakoztak a hétvégi menüben, mint rizses lecsó (kolbász nélkül), krumplis tészta ecetes uborkasalátával, gombapaprikás tojásmentes tésztával, és paradicsomleves. Desszertnek tejberizs növényi tejitallal készítve. A nagyija nagyon kreatív volt úgy, hogy semmi újat nem kellett vennie vagy nem kellett új főzési technikák felé nyitnia.

A hagyományos ételek vegánosított verziójával kezdeni azért is érdemes, mert a család többi tagja is a megszokott ízeket kaphatja. A vegán tapasztalat az, hogy sokan észre sem veszik, hogy nem került állati összetevő a tányérjukra, mégis jól laknak és finomakat esznek.
Persze el lehet és el kell árulni, és az elindítója lehet egy jó beszélgetésnek.

Mit készíthetünk még?

A töltött káposzta darált hús helyett gombás rizzsel töltve, paprikáskrumpli kovászos uborkával, a főzelékek nagy része nem tejjel, vajjal, hanem saját magukkal sűrítve (egy részét ki kell merni a főzeléknek és pürésíteni, majd visszakeverni a főzelékbe) tökéletes megoldások, és az egészségünkre is jobb hatással vannak. A derelye is állati összetevőktől mentesen készül, ha nem zsíron pirítjuk a zsemlemorzsát hozzá.

Kedves nagyik! Az unokájuk végtelenül boldog lesz, ha ilyen ételekkel várja! S mivel ezek az ételek nem csak finomak, de minden szükséges tápanyagot is tartalmaznak, az aggodalom is alább hagyhat.

Ha Önt vagy ismerősét érdeklik nyugdíjas munkalehetőségek, akkor kattintson ide:
https://goo.gl/wwXqfw